Zalakaros egy �d�l�v�ros Zala megye Nagykanizsai j�r�s�ban, a Zalaap�ti-h�t ter�let�n. A megye d�lnyugati r�sz�n, Keszthely �s Nagykanizsa k�z�tt fekszik, a telep�l�sen m�k�d� term�lf�rd�nek k�sz�nheti idegenforgalm�t. A Magyar F�rd�v�rosok Sz�vets�g�nek tagja. Kereskedelmi sz�ll�shelyeken elt�lt�tt vend�g�jszak�k tekintet�ben Magyarorsz�g 8. legn�pszer�bb telep�l�se. 

T�rt�nete

A telep�l�s els� eml�t�se 1254-b�l val� Korus n�ven. Ekkor a faluban f�lddel rendelkez�, magyar ajk� v�rszolg�k �ltek, majd IV. B�lakir�ly feles�ge idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban �p�lt meg temploma az akkor m�r val�sz�n�leg Somogy megye r�sz�t k�pez� telep�l�sen. A t�r�k id�k komoly terheket r�ttak a falura, mivel mind a t�r�k�k, mind a Kanizsa v�r�ban szolg�l� v�gv�ri katon�k d�zsm�lt�k az itt�l�k term�nyeit. Ennek k�vetkezt�ben lakoss�ga szinte teljes m�rt�kben elfogyott.

A 18. sz�zadban mint mez�v�rost eml�tik a telep�l�st, amely azonban csak a k�rnyez� mocsarak 19. sz�zad v�gi, els�sorban a D�li Vas�t meg�p�t�s�hez k�thet� lecsapol�s�t k�vet�en indulhatott kisebb fejl�d�snek. Az 1920-as �vekben kapcsol�dott be a k�zleked�sbe helyk�zi aut�busz j�ratokkal. Ekkort�jt �p�lt meg a helyi postahivatal is. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en megindult az elv�ndorl�s, melynek els�dleges ir�nya a nagyban iparosod� Nagykanizsa lett.

1962-ben term�lvizet tal�ltak a telep�l�sen, �s 1965-ben megny�lt a gy�gyf�rd�, melyet fenn�ll�sa �ta t�bb mint 20 milli� pihenni, gy�gyulni v�gy� ember keresett fel. A telep�l�s �s az �d�l�ter�let fejleszt�s�t �s rendez�s�t szolg�l� tervek 1969-70-ben k�sz�ltek el (ZALATERV/Kiss Tam�s). A f�rd�nek k�sz�nhet�en beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi �d�l�ter�letfejleszt�si Bizotts�g hat�kony ir�ny�t�s�val szervezett fejleszt�s, gyors fejl�d�s indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyk�zs�gi rangot. 1987-ben �j �voda, illetve g�zvezet�k-h�l�zat, majd 1990-ben �j iskola l�tes�lt. Zalakaros a rendszerv�lt�s ut�n is jelent�s idegenforgalmi k�zpont maradt, �m a t�rs�gben megjelen� �jabb gy�gyf�rd�k komoly konkurenci�t jelenthetnek az 1997-ben v�rosi rangot kapott telep�l�snek

K�zleked�s

A telep�l�s els�sorban a Galambokr�l indul� Zalaap�tin, Zalacs�nyon �s Zalaszentgr�ton �t Zalab�rig fut� �szak–d�li �ton lehet megk�zel�teni, de mell�k�t k�ti �ssze Zalakom�rral is.

A v�rosban aut�busz-�llom�s �zemel, amelynek els�sorban a t�vols�gi k�zleked�sben van fontos szerepe. A legfontosabb j�ratok Budapest, H�v�z, Keszthely, Marcali, Nagykanizsa, Veszpr�m, Zalaegerszeg �s Zalakom�r fel�l �rkeznek.

Turizmus

Kereskedelmi sz�ll�shelyeken elt�lt�tt vend�g�jszak�k tekintet�ben 431 ezer vend�g�jszak�val (2012) Magyarorsz�g 8. legn�pszer�bb telep�l�se; legnagyobb k�ld�piacai N�metorsz�g (66 ezer), Ausztria (27 ezer) �s Csehorsz�g (15 ezer).[5]

A Gr�nit Gy�gy- �s Term�lf�rd� nemzetk�zi h�r� gy�gyl�tes�tm�ny. Viz�re sz�nhidrog�n kutat�f�r�s sor�n tal�ltak r� 1962-ben. Gy�gyvize: 2000 m�ter m�lyb�l fakad� 96 C�-os h�m�rs�klet�. �sszet�tele �s a v�zk�szlet nagys�ga miatt a legjelent�sebbek egyik�nek tartj�k. V�z�sszet�tele: alk�li-kloridos, hidrog�nkarbon�tos gy�gyv�z, melyben j�d, br�m, k�n �s fluor egy�ttes jelenl�te egyed�l�ll� v�z�sszet�telt k�pez Eur�p�ban. A v�zben megtal�lhat� k�miai elemek m�g a k�lium �s n�trium, magn�zium, vas, mang�n, metab�rsav, metakovasav �s szabad sz�nsav. Term�lvize: a fels� pannon r�tegbe f�rt 2 db, a f�rd� tulajdon�ban �ll� k�t termelte 53 C�-os v�z, �sszet�tele szerint n�triumkloridos, hidrokarbon�tos. Kr�nikus n�gy�gy�szati betegs�gek, fog�gy megbeteged�se, Mozg�sszervi panaszok (id�lt gyullad�sos �z�leti betegs�gek), seb�szeti mozg�sszervi k�rosultak ut�kezel�s�t, b�rgy�gy�szati probl�m�k kezel�s�t seg�ti el�.